A kárpátaljai kisebbség ügyében tett magyar lépésekről közölt cikket szerdán a Nyezaviszimaja Gazeta című orosz napilap, a román jobboldali ellenzékhez közel álló Adevarulban pedig azt elemezték, hogy Románia és Magyarország nézetei Európáról közel kerültek egymáshoz.
A Nyezaviszimaja Gazeta magyar külügyi forrásra hivatkozva azt írta: Budapest azt javasolhatja majd Kijevnek, hogy Kárpátalján alkalmazza a moldovai gagauz "autonóm területi egység", Gagaúz Yerí tapasztalatait. Az újság szerint Dél-Moldovában 1994-ben ennek az autonómiának köszönhetően sikerült elkerülni a fegyveres konfliktust. A lap névtelenül nyilatkozó informátora azt állította, hogy az EU támogatja a magyar kezdeményezést.
A gagauz "autonóm területi egység" elnevezésébe a moldovai vezetés megelégedésére nem került bele "nemzeti" jelző, ám Gagauzia egyúttal lehetőséget kapott az önrendelkezésre abban az esetben, ha Moldova megváltoztatná státusát (ha csatlakozna Romániához). Irina Vlah gagauz kormányzó a lapnak elmondta, hogy Chisinau az elmúlt években megpróbálta ugyan korlátozni az autonómia jogait, de Ankara sokat tett azért, hogy ez ne történjen meg, és az EU is figyelmeztetett a lépés elfogadhatatlanságára. Az EU-val, Törökországgal és Oroszországgal is kereskedő Gagauzia gazdasága stabil, területén a lakosság akaratának megfelelően orosz iskolák működnek.
Konsztantyin Bondarenko, az Ukrainszkaja Polityika elnevezésű alap vezetője elmondta, hogy Petro Porosenko ukrán elnök korábban a krími tatároknak szándékozott nemzeti és területi autonómiát biztosítani. Kétségét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy ezt a megoldást magyarok esetében is támogatná, mert ez precedenst jelentene a Donyec-medence számára. Úgy vélekedett, hogy a kérdésben a jövőre megválasztandó új ukrán parlament dönthet majd.
A bukaresti Adevarul véleményrovatának szerzői Románia uniós elmarasztalása kapcsán azt írják, hogy Brüsszel Romániát Magyarország mellé ültette az EU "szégyenpadjára".
Románia és Magyarország kéz a kézben Európa ellen című cikkében Daniel Gorgonaru megállapítja: a kommunizmus időszakától eltekintve nem igazán volt még egy olyan történelmi időszak, amikor Románia és Magyarország nézetei Európáról ennyire közel kerültek volna egymáshoz. A közeledést a szerző annak tulajdonítja, hogy szerinte mindkét országot "nacionalista, populista, korrupt és Európa-ellenes" politikusok vezetik.
Gorgonaru szerint az Európa-ellenes magyar-román szövetség semmilyen jót nem hozhat Romániának, amely eddig mindig akkor járt jól, amikor az európai nagyhatalmakhoz igazodott. Úgy véli: Románia elszigetelése sokkal látványosabb lesz, mint Magyarországé, hiszen Orbán Viktor "más ligában játszik", sokkal befolyásosabb nemzetközi téren, mint a román vezetők, így nem kell csodálkozni, ha Romániát majd a sarokba állítják, Magyarország pedig csak egy ejnye-bejnyét kap.
Szintén az Adevarul véleményrovatában Horia Blidaru azt kommentálta, hogy Elmar Brok német EP-képviselő, "az európai diplomácia szürke eminenciása" Románia ellen is elindítaná a 7-es cikk szerinti uniós "büntetőeljárást". A szerző szerint ez lehet annak az ára, hogy Orbán Viktort és pártját, nem zárták ki az Európai Néppártból (EPP). A román publicista azt állítja: az EPP-t Orbán jelenléte sebezhetővé teszi a szocialistákkal folytatott versenyben a jövő évi EP-választások közeledtével. Elmar Brok és az EPP csúcsjelöltje, Manfred Weber ezt akarja "kiegyensúlyozni" azáltal, hogy a baloldali bukaresti kormány "kisiklásaira" is ugyanolyan szintű megtorlást javasol, mint amilyet Magyarország ellen kezdeményeztek - vélekedik az Adevarul cikkírója.
2018.11.14.
